Logan és Lexa

Valamikor a délután folyamán lépett be az arénába, bár itt nem vérre menő küzdelmek mennek, legtöbbször a zöldfülűek kiképzése megy és sokan gyakorolnak, mert minden nap lehet tanulni valami újat. Ezért jött ő is ide, kell a testmozgás, a változatosság. A legtöbb időben nem történik semmi a szolgálat alatt, nem jó az embernek eltompulnia, az élesben halálos lehet a számára.
A ruházata most egy ujjatlan fekete felső, hosszú, fekete nadrág és egy bakancs. A kezén levágott ujjú bőrkesztyűk. Fegyvert nem hozott, általában a gyakorláshoz elég az itt fellelhető tompa, életlen gyakorló fegyverek valamelyike, neki ez bőven megfelel. Míg bent a fal mentén halad alaposan körbenéz, nincs kedve valami kis tapasztalant takonnyal viaskodni, azt nem lehetne gyakorlásnak nevezni. Persze akadhat közöttük egy ügyesebb is, ezért néz körbe, de végül is megállapodik a tekintete a már idősebb arcokon. ~Gustus~ Ó a megtermett példány, nah az kihívás lenne, egy ideig feléje tekint, ezért hamar feltűnik a klánvezető alakja is. Akkor rögtön letesz a hirtelen jött ötletéről. Itt valami készül. ~mit akarhat?~ Bármi megeshet, ritkán látni itt, ezért a komolyabb él ami kiül az arcára. Arra gondol hogy valami fontos bejelentést tesz, vagy hasonlóak, elvégre ő a vezetőjük. Mialatt megint körbenéz, meghallja a nevét amit Gustus hangja kántál, amire egyből mindenki tekintete rá szegeződik. Nah erre szalad fel a szemöldöke. Nagyon nem szereti ha őt bámulja mindenki. Persze megint feléjük tekint, a mozdulatokból és Lexa "lepakolásából" egyértelmű a számára hogy nem Gustus-al fog ölre menni, pedig milyen jó lenne. ~jaj csak ezt ne!~ Valószínűleg minden harcos rémálma, ha a klán vezetőjével kell gyakorolnia, ez alól ő sem kivétel. Nézzük csak, ha ügyesebb, nem verheti laposra mindenki előtt, mert egyszerűen nem teheti meg a rangját tekintve, ha nem ügyesebb akkor számára égő hogy egy nőtől kap ki, de belehalni nem fog. Szóval tök mindegy hogyan gondolja végig, ez kínos lesz a számára. Nem várt ilyen fejleményeket. Idő közben, azaz Gustus felszólalását követően pár másodperc múlva már elindul feléjük, eléjük érve -kb. tíz lépés távolságra- megáll és aprót fejet hajt. Fogalma sincs hogyan köszöntse, egyszerűbb ha meg sem szólal, a tiszteletét az irányába kifejtette. Aztán csendben vár, nem akar beállni és helyezkedni sehogy, hiszen semmi sem biztos még.

Gustus egy barom ezt mindenki tudja, a szavaira mégis felszalad a szemöldöke. Nem szeret üres fecsegésekbe bocsátkozni, úgyhogy amikor Lexa hátat fordít, egykedvűen figyeli Gustus reakcióját és ahogyan kivonul az arénából. Mondhatjuk a komára kissé ellustult amióta a parancsnokra vigyáz és mintha pocakos lenne, bár a számlájára legyen írva még mindig jól forgatja a fegyverét. Ezért is akarta őt kihívni . Igazából se őt, se a parancsnokot nem sűrűn látni itt, és abban is biztos hogy Lexa tőle tanult, de nem lehetne küzdelemnek hívni egy olyan összecsapást, ahol az egyik fél keze meg van kötve. Nem is szívesen nyerne ellene ha úgy adódna se. Biztos benne hogy nem gondolta ezt végig, vagy ha igen, akkor nagyon felszínes érdekek hozták az arénába, ezért sem tölti el kitörő lelkesedéssel. Az emberek persze máshogy vélekednek, főleg a szavaira, amire Logan is megfordul és a tömeget figyeli. A legtöbbnek ott csillog a bizonyítási vágy a szemében, még szép hogy folytatják eme szavakra a gyakorlást. Mindenki meg akarja mutatni ő a legjobb a parancsnok jelenlétében, abban reménykedve hogy észreveszi őket. A tapasztaltabbak azonban tudják, nincs olyan hogy legjobb. A vacsora emlegetésére elhúzza a száját, no lehet van akit kiszolgálnak a társai, de ő nem tartozik közéjük és ha már itt tartunk, jobb lenne úgy kikerülni ebből a fene nagy gyakorlásból, hogy később tudjon magának vacsorát lőni. Megfordul és újra Lexa-val szembe kerül, aki közli vele a nyilvánvalót. Itt kezdődik a hogyan a számára, mert ha így beszél, akkor tulajdonképpen nem gyakorolni jött ide. Ez a gyerekes évődés a "ki a legjobb" körkérdésben kezdi feszélyezni. ~vajon miből gondolhatod?~ Nem mondja ki ezen szavakat, nem feleselhet vissza a parancsnoknak, annak a személynek, akit a népe választott ki azért, hogy érvényesítse akaratuk. És ő ezt teszi. Még ha nem is publikusan akarna gyakorolni, akkor se adna bele mindent, nincs az a harcos a földiek között, aki csak úgy szem rebbenés nélkül legyőzné a parancsnokát ha úgy adódna. Ez alól az öngyilkosok és az őrültek persze kivételt képeznek. Jelenleg Logan egyik csoportba sem sorolható.
- Gustus-ra jobban ráférne a gyakorlás.
Jelenti ki a maga mély hangján és egy kis időre Gustus felé pislog, aki Lexa-nak dobja a két botot, majd rendre rá az egyik a mellkasának nyomódik. Nagyon nem szereti ha bökdösik és a parancsnok most pontosan ezt teszi. Mire fel ez a hév? Ilyenkor szokott egy kiadós bal egyenest lenyomni a delikvensnek csak hogy szokja a rendet, amire most nincs lehetőség.
- Legyen.
Mást úgyse mondhat, el is veszi a válasza után a botot. Közöttük van egy szakadék években és gondolkodásban egyaránt, Lexa gesztusaiból és szavaiból pedig egyértelműen tapasztalható. Logan pontosan emiatt redőzi a homlokát. Azért hozzá kell tenni a rangját tekintve piszkosul rafinált lehet, a kis termetét ellensúlyoznia kell a fürgeségének, különben még félgőzzel sem harcolhat. A bot jó választás.
Nem is fordít neki hátat, kezében a bottal pár lépést hátrafelé tesz meg, kell a hely. Aztán megáll, a botot megdöntve tartja maga előtt, jobb oldalán ér lefelé, kezeivel nagyjából a közepét közrefogva, tenyérrel lefelé. Úgy gondolja az előbbi hévet látva Lexa fog támadni először, nem is strapálja hát magát, figyeli a mozgását és igyekszik úgy helyezkedni hogy mindig szembe legyen vele és mindig hagy egy kis terpeszt, egyik lábára sem döntve jobban az egyensúlyát.