Benjamin Sheppard

Tudni akarod, hogy mégis kivel állsz szembe? Nos, ha ennyire érdekesnek találsz, elmondok magamról pár dolgot.

Belső tulajdonságok:

Hírtelen haragú: Sokan állítják, hogy az vagyok, és ezzel egyet kell, hogy értsek. Nem az előbb kérdez, utána üt kategóriát képveselem. Ha úgy kívánja a helyzet, kemény ütéseket viszek be ellenségeimnek. Kérdezd csak Taylor-t.

Barátkozó: Könnyen ismerkedem bárkivel. Talán ezt mondanám az egyik legelőnyösebb tulajdonságomnak. Az Ark-on sok barátom volt, de nem tudom, hogy fogok megbírkózni a Földön levő helyzettel.

Magányos: Igen-igen tudom. A barátkozó és a magányos farkas dolog hogyan fér meg egymás mellett. Úgy, hogy eddig csak egyetlen barátnőm volt. Nem azért, mert ne tudtam volna senkire jó benyomást tenni, vagy túl szégyenlős lennék. Erről szó sincs...

Családcentrikus és barátait mindig megvédi: Ebből már sok gondom volt. Sajnos éppen a számomra legfontosabb "barátomat" nem tudtam megvédeni...

Haragtartó: Akivel egyszer összeveszek, nagyon nehezen békülök ki. Mondjuk más a helyzet Hannah-val. Vele valahogy mindig könnyebben megbeszélem, ami bánt, vagy ha én bántom meg.

Bátor: Ha úgy tűnik, mintha az erőviszonyok nem az én pártomat fognák, akkor is szembeszegülök.

Védelmező: Akit szeretek, akaratomon kívül mindig megvédek, még akkor is, ha előtte összevesztünk, és sok ideig nem is beszélgettünk.

Külső:

Dús, göndör hajam van, amit gyermekként mindig utáltam, ezért leginkább rövidre nyírt hajam volt, vagy folyton azzal küzdöttem, hogy a rakoncátlan tincseket kiegyenesítsem.
A szemeim barnák, és a legkisebb érzelem is kiül rá. Ezt sokszor rossz tulajdonságomnak tartom. A Földön sokszor inkább el kell rejteni az érzelmeket.
Nem vagyok izomkolosszus, de azért elég erős vagyok ahhoz, hogy meg tudjam védeni magam. Vékony vagyok, és szálkás.
Ami a ruháimat illeti, az Arkon valamivel több lehetőségem volt öltözködni. Ami utoljára rajtam volt, az a ruhám van most is rajtam. Egy sötét, fekete-méregzöld kockás ing, amely alatt egy trikó van, kedvenc sötét színű kapucnis pulóverem, és egy egyszerű, sötét farmer nadrág.

A legjobb barátom...Azt hiszem, ezt érzem, de nem is tudom. Eléggé öszezavar. Nem is tudom, hogy hogyan jellemezzem a kapcsolatunkat. Talán úgy, hogy ő barátként tekint rám, én pedig...nos...én is.
Az egyik folyosón állok úgy, hogy ő ne lásson meg. Jobb, ha nem lát minket együtt Taylor.
Már régóta kiszemelte magának Hannah-t, mégis folyton gúnyolja és sértegeti, mert Hannah nem lát benne semmi érdekfeszítőt. Többször is megfenyegetett, hogy ne menjek a lány közelébe, nekem pedig mindannyiszor gúnyos vigyorra görbült a szám. Féltékeny volt rám, és ez tetszett...
A mai nap azonban más. Talán ma elmondom neki, de előtte még van egy kis elintézni valóm.
A másik irányba fordulok. Éppen ellenkező irányba, mint ahova szívesen mennék, de ez most nem számít. Lezárom az ügyet.
Egy lezárt részleghez érek, ahol meg is látom Taylor-t. Teljesen elsötétül a tekintetem, és kilépek elé.
-Na mi van, Sheppard? Keresed a bajt? Menj vissza ahhoz a kis cafkához... -mondja, majd megböki a mellkasom, és én ahelyett, hogy meghátrálnék, mint eddig minden helyzetben, most önkívületi állapotban nekimegyek.
-Ne merészelj többet így beszélni róla, te kis rohadék... -boxolok bele az orrába, ami elkezd vérezni. -Mindenki meg fogja tudni, hogy milyen illegális dolgaid vannak. -nézek a szemébe, miközben a falnak nyomom, és teljes erőmmel a feje mellé ütök öklömmel. -Ki fognak repíteni. -mutatok indulatosan felé ujjammal, és hátatfordítva neki. Elhagyom a terepet, és nem aggódom amiatt, hogy utánam jön...


Pár nappal később...

Pár napja nem is hallottam Taylor felől. A fenyegetéseimmel ellentétben egyenlőre nem tettem semmit. Pedig megannyi percben eszembe jutott, hogy milyen képet vágna az a szarházi, és ugyanannyiszor elégedettnek láttam magam.
De a mai nap ünnepi. Ma fogok ismét Hannah elé állni. Ma el akarok mondani neki mindent. El akarom mondani, hogy én nem csupán barátságot, hanem valami mást érzek. Nem úgy szeretem, mint egy barátot. Régóta érlelődik bennem ez a gondolat, de mindig elvetettem. Azt mondogattam magamban, hogy ez csak a kamasz kor miatt van. Ilyenkor az ember mindent kitalál, és minden nőbe szerelmes lesz egy kicsit.
Egy üveg whiskey van a kezemben. Igen, illegálisan szereztem, de ez nem fontos. Mindenki tudja, hiszen az Arkon hogy máshogy juthatnék hozzá egy üveg tömény alkoholhoz. Nem sok esélyem lenne.
Hallom, hogy közeledik valaki, ezért gyorsan pulóverem alá rejtem a kis titkomat, és elindulok vele Hannah felé.
Találkozunk is, és egy hosszú ölelés után előkapom az üveget a pulóver alól. Hannah arca elképedt, és fogalma sincs, mit kezdjen ezzel a dologgal.
-Nyugi, semmi baj nem lesz. -nyugtatgatom ehhez hasonló szavakkal, majd elsietek mindkettőnknek pohárért.
Amikor azonban kinyitom az ajtót, megremeg a kezem. Hannah-t megbilincselt kézzel elvezetik. Hirtelen lefagyok...földbe gyökerezik a lábam. Az én hibám, minden az én hibám, és ezt sehogy sem tudom helyrehozni...