Manroop

Hawk még csecsemő volt, mikor kimentettelek egy patakból, majdnem megfulladták. Azóta velünk vagy, társak lettünk. Van valami furcsa megállapodás köztünk, amit igazán sosem beszéltünk meg. Ez akkor jelentette nekem a legtöbbet, mikor Rohannal elszakadtunk egymástól, és te vagy az egyetlen, akivel az óta szót értek.
Nem szeretsz  egyedül lenni Hawkkal, mintha megijednél, pedig látom, hogy annyira óvatosan tartod, nem tudom ennek mi lehet az oka, de megértem. Olyan csöndes vagy néha, képes vagy hallgatni, ahogy beszélek, a valószínűleg nem túl érdekes napomról. Szeretsz éjszaka őrködni, én inkább hajnalkor vagyok elememben, de te mindig este vagy éber.
Jobban belegondolva, alig tudok rólad valamit, sőt, inkább semmit. Látom rajtad a kitaszítottak jelét, de fogalmam sincs miért kaptad meg. Ennek ellenére azt veszem észre magamon, hogy nem tudom elképzelni nélküled a kis életemet, annyira szoros része vagy.
Azonban megcsókoltál, és az óta sem beszéltünk róla, de kell egyáltalán? Szeretem ezt a nyugalmat, ami köztünk kialakult, és félek felbolygatni.

//Iszonyatosan várlak, ha kell a pb-n is simán változtathatunk, mindenre nyitott vagyok. Ha megérkezték dobj meg egy pm-mel, mert rengeteg ötletem van!