Billius Rodolfus Feaster

S nem fér már semmi közénk, a kezed, s kezem közé

lelkem darabkái...

becenevek:Bill, Billy születési hely, dátum: A bárka, 2151
kor: 22
csoport: Égi emberek
családi állapot: bonyolult kapcsolatban
play by: Rupert Grint

Billius Rodolfus Feaster olyan különleges, akárcsak a neve. A családja egyetlen gyermeke, ugyanolyan égő vörös hajú, és sötét szemű, mint a szülei, de mégis más. Nem külsőt tekintve, mert úgy valójában egész átlagos. Száznyolcvan centi magas, pisze orrát az apjától örökölte, termetre izmos, masszív férfi. Néha csak úgy elbambul, gyakran hajlamos bugyuta grimaszokat vágni, amikkel általában mindenkit megnevettet. Haját van, hogy hosszúra hagyja, van, hogy egészen rövidre vágatja, mikor mihez van kedve. Hajához hűen a teste többi részén lévő szőr is sötétvörös, így a szemöldöke és a szempillái is, ami miatt régen kellemetlenül érezte magát, de mára egészen megszokta. Fogai hihetetlenül fehérek, van egy olyan tulajdonságuk, hogy egyszerűen nem lyukadnak ki, akár mit is eszik. A teste is hasonlóképpen reagál a bevitt kalóriákra, ugyanis évek óta tartja a nyolcvan kilót, maximum egy-két kilót veszít, vagy szed fel, de ez általában mindig visszaáll a szokottra. Próbál edzeni, bár a bárkán nincs túl sok lehetőség arra, hogy egy ember úgy igazán kigyúrhassa magát, így Bill maradt a szimpla felülésezésnél és fekvőtámaszozásnál. Azt eszi, amit kap, bár próbál megmaradni az egészséges táplálkozás szintjén. A mosolya minden nőt megbabonáz, olyan őszinte és ábrándozó.
Ami a belsőjét illeti sokkal különlegesebb az átlagos embereknél. Álmodozó, nagyon őszinte, szókimondó típus. Nem szeret a bárkán lakni, mert számára nagyon zárt. Gyerekkora óta érdekli a történelem, álmodozó típus, és nagyon vágyik arra, hogy egyszer kiszabaduljon innen, hogy ő is lemehessen a Földre. Imád olvasni, mélységesen magába tudja szippantani egy-egy kitalált világ, ő pedig megannyi életet meg tud élni, amíg olvas. Szereti a barátait, de a barátnője az ő mindene. Elég érzékeny típus, de sosem mutatja ki nyilvánosan, hogyha szomorú, vagy kétségbe esett. Nem szereti, ha az emberek sajnálják, vagy gyengének látják.
Imádja az állatokat, bár élőt még sosem látott, csak régi könyvekben voltak róluk képek, amiket mindig nézegetett. A család nagyon fontos a számára, és mivel céltudatos és mindig mindent eltervez előre, ő már tudja, hogyan szeretné élni a jövőjét. Mindent alaposan átgondol, hosszasan tervez meg dolgokat, nem nagyon ugrik bele a kalandok közepébe. Vagyis, eddig nem tette. Érdekli a gasztronómia, a gépek és az emberi test működése, főleg az agykutatás keltette fel a figyelmét, bár ezzel még nem foglalkozhat komolyabban. Két gyereket szeretne, bár tudja, hogy a bárkán ez lehetetlen, kivéve akkor, hogyha összeügyeskednek egy ikerpárt, aminek az esélye egyenlő a nullával, mivel se az ő családjában, se a választottja családjában nem voltak ikrek, de talán nekik szerencséjük lesz.

hallgasd történetem...

Részletek Billius Rodolfus Feaster naplójából

Ez nem egy napló. Mielőtt bármibe is belekezdenék, szeretném leszögezni, hogy ez nem egy napló. Ezek csupán… feljegyzések.

Első jegyzet;
Azt hiszem, depressziós vagyok. Még sosem éreztem ekkora fájdalmat, mint most. Tegnap elvitték Melaniet. És a többieket is. Még nem volt alkalmam beszélni Priscillával, de gondolom, ő sincs valami fényesen. Állítólag ő az egyetlen, akit nem zártak be. Tegnap kaptam a hírt, apám mondta el, mert ő tagja az őrségnek, többek között ő volt az egyik tiszt, aki bebörtönözte a kedvesem. Azt hiszem, soha többé nem fogok hozzászólni. Tudom, olyan vagyok, mint egy nagy gyerek, de ez van. Melanie volt az egyetlen jó dolog az Arkon, és most, ¬- az apám jó voltából, - őt is elvették tőlem. Miért nem tudta kimenteni valahogy? Miért nem tudta eltusolni az ügyet? Pedig már a gyűrűt is megvettem. Meg akartam kérni a kezét, feleségül akartam venni, most pedig, egyetlen jövő vár rá, még hozzá a kirepítés. De, talán egy röpke pillanatra láthatja azt, amit mindig annyira szeretett volna. A világűrt.

Második jegyzet:
Napok teltek el. Napok óta nem láttam már Melaniet és kezdem úgy érezni, hogy megőrülök. Huszonhárom évig nem folyamodtam ilyesfajta eszközökhöz, de tegnap nem bírtam tovább, és elloptam apám dugi üveg alkoholját. Megittam az egészet, és egy teljesen új, más világ tárult a szemem elé. Forgott velem a szoba, aztán hánytam. Undorító volt, kaparta a torkomat, és ma reggel úgy hasogatott volna a fejem, mintha egy hatalmas kalapáccsal ütlegelték volna. A gyomrom is rossz volt, és amint felkeltem elkapott a hányinger, így a délelőttömet ágyban töltöttem. Azt hiszem, nem akarok még egyszer ilyet érezni. De legalább elterelte a figyelmemet Melanieról, bár nem tartott túl sokáig.

Harmadik feljegyzés:
Valami történik itt. Valamit eltitkolnak az emberek elől, és félek, hogy ez nem jó féle titkolózás. Ma meg akartam látogatni Melaniet, de nem mehettem be. Mindenféle ürügyet találtak ki arra, hogy miért nem látogathatom meg őt. Szűrőproblémákra hivatkoztak. Mintha valós volna ez az indok, de a vezetőség profi a hazudozásban. Fogalmam sincs, hogy mit tehettek velük, de úgy gondoltam, hogy ezt a kitalált elméletet a szűrőkről Sissyvel is meg kell osztanom, így ebédkor felkerestem, és tálaltam neki az összeesküvés elméletemet, miszerint kísérleteket végeznek a rabokon. Egyetértett velem, és megígérte, hogy megpróbál kideríteni valamit, és én is megígértem, hogy megpróbálok puhatolózni apámnál.
Délután, otthon meg is kérdeztem, hogy nem tud-e valamit a dologról. Csak a vállát vonogatta, de este, amikor anyánk nem volt jelen, magához vont és elmondta, hogy a rabokat a Földre szállították. Ez volt az a pont, amikor férfivá érésem óta először, eltört nálam a mécses. Apám vállán sirattam el a barátnőmet, aki a jövőmet jelentette. Senki nem volt biztos abban, hogy a Föld biztonságos. A sugárzás körülbelül három perc alatt végezhetett velük, s már csak oszladozó holttestek egy rohadó világban. El kell mondanom Sissynek.

Negyedik feljegyzés:
Ma találkoztam Sissyvel. Pont egy folyosó közén álltunk, amikor bekapcsolt az egyik plafonra szerelt kis tévé. A Griffin házaspár jelent meg rajta, egymást követték az események, és végül Abigail elmondta, hogy a kancellár azt tervezi, hogy egy egész szinttől elveszi a levegőt. Kedves ~~Nap~~ Feljegyzős füzetem, gondolhatod, hogy mennyire kiakadtam én is, és Sissy is. De ami ez után következett, az még felháborítóbb volt. Az emberek önként mentek a vezetőkhöz, és felajánlották magukat, hogy ők készségesen odaadják az életüket, a szeretteikért. Többek között az anyám is ott volt a fedélzeten akkor, amikor elszívták a levegőt. Feláldozta magát értünk. Apám és én már csak utólag tudtuk meg, mikor beszóltak, hogy ki kéne tennünk anyám dolgait, hogy mások el tudják vinni.
Belülről meghaltam egy kicsit. Minden nap meghalok kicsit, mióta őt elveszítettem.

Ötödik feljegyzés:
Csaknem egy hónap telt el anyám és a sok ember halála óta. Tegnap este bejelentették, hogy sikerült kapcsolatot teremteni a földön lévő rabokkal. Biztosítottak arról, hogy Melanie életben van.

Utolsó:
Nincs sok időm, szóval azt hiszem, ez lesz az utolsó bejegyzésem ebbe a füzetbe. A bárkán suttognak. Arról beszélnek, hogy elkötnek egy hajót, és hamarabb lemennek a Földre. Sissyvel megpróbálunk belógni. Remélem sikerül.