Einarr

A bátyám vagy. Jóformán te neveltél fel engem miután a szüleink meghaltak a járványban. Én még kölyök voltam, te már akkor is önálló. Vigyáztál rám,  megvédtél, harcolni tanítottál, vadászni... mindent, amit apánk nem tudott befejezni velem. Te voltál a "mesterműve", kicsit mindig is irigy voltam rád, és talán még most is az vagyok. Ennek ellenére megbízom benned, nem akarom a károdat, csak szeretnék kilépni az árnyékodból. Kettőnk közül te vagy az erősebb, azonban a meggondolatlanabb is. Nem hiszel abban, amiben én, szerinted csak álmokat kergetek, de eszed ágában sincs megállítani benne. Talán csak reménykedsz, hogy kapok egy akkora pofont, amiből majd tanulok. Soha nem védtél meg attól a bajtól, amit magamnak okoztam. Jól tetted. A hagyományok embere vagy, megveted a gyengéket, nem könnyű kiérdemelni a tiszteletedet. Te vagy az utolsó, aki eljön a csatatérről, ha győzünk, ha vereséget szenvedünk.
A családunkról semmit nem írtam, tehát ha beleveszed őket az ET-be, szinte bármit írhatsz. A név változtatható, ha van, ami jobban tetszik