Admin
◊ Tartózkodási hely : Valahol az erdő mélyén...
◊ Kor : 32
◊ Hozzászólások száma : 57
| Tárgy: Caelum - klánvezető Kedd Aug. 18 2015, 16:42 | Idéz Szerkeszt Töröl |
| Caelum | Grounders Colin O'Donoghue 23-30 Szabad Caelum a Vasnemzedék vezetője, akit leginkább népének nevében szereplő elemmel, a vassal lehetne definiálni. A tűz eddzette férfivá. Vérforraló hevessége keverte éles helyzetekbe, és az, hogy sohasem volt hajlandó tétlenül ülni, ez pedig szorosan összekovácsolódott azon tulajdonságával, hogy mindig is vonzotta az ismeretlen. A legtöbb klánvezér reinkarnáció útján választódik, az ő sorsát pedig egy régi gyermekmese pecsételte meg, melynek szövege szerint: "Évek múltán vezetővé érik a férfi, kiről egy klán sosem hitte volna, ki a vörös Nap utolsó sugaraival érkezett, arcának félkörívét árnyék takarja, acélján mégis csillan a fény, miközben előtte az előző vezető holtteste ég" - s terjedt szájról szájra, nemzedékről nemzedékre e mondat. Ekkor csámborgott be Caelum Huntsba egy késői délutánon, és tette a véletlen klánvezetővé. Apja népük soraiban elismert kovácsnak számított, míg fia csapongó életet élt, és rendszerint elbóklászott. Volt, hogy napokig nem ment haza, és elindult világot látni, legtöbbször azonban inkább visszatért, mert megunta, vagy nem talált semmit, vagy rendes ételre fájt a foga. Egyszer az is megtörtént elkötött egy hajót a Hajónépéi közül, s kihajózott vele, amikor klánja tagjaival náluk jártak.... és még vehetnénk sorra kalandjait, illetve útjai során szerzett hegeit. Fiatalkori kóborlásai során talált rá legfőbb szövetségesére és barátjára: Orionisra is, a Tenebris klán vezetőjére. Caelum hűséges, akár kardjának pengéje, annak készítőjéhez és használójához, nem pusztán népe iránt elkötelezett, de bajtársai mellett is minden esetben kész kiállni, ekkor pedig megsebezhet mindenki mást, vagy akár saját magát is, de tűzzel-vassal védelmezi, akit ártatlannak vél, s igazát hiszi. Viszont elismerendő, hogy nyughatatlan természete, kíváncsisága és kalandvágya mellett, megtanulta remekül használni fegyverét, amellett is, hogy egy támadás alkalmával elvesztette egyik kézfejét, amire apja nem sokkal később egy kampót készített. Ezen tulajdonságai fényében csupán tehát véletlen hozta úgy, hogy vezetővé váljon. Mióta élete 180°-os fordulatot vett, azóta kevésbé felelőtlen, s tud engedni a természet hívó szavának - alkalomadtán, de elég nehezen -, és bizony serdülőkorához mérten egy némiképp megfontolt férfivé érett, akinek folytonos jó kedélye mosolyt csal mindenki arcára, ügyetlen húzásaival egyetemben, amikor próbál megoldani a két kezével egy-egy apróbb gondot egy falujukban. Kedves, közvetlen, és népszerű figura a klánjuk körében, noha stratégiája kiváló, jól vezeti népét, mégsem mindig a vezetőt, hanem sokkal inkább az embert, a jó barátot látják benne, aki egy közülük, és igyekszik a segítségükre lenni mindenben. Ezért van az, hogy a Vasnemzedék tagjai követik a bohókás alakot. |
|
|